Burgundiai Királyság
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Burgundiai Királyság | |||
| 880 – 1687 | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Arles 933-tól | ||
A Burgundiai Királyság a Frank Birodalom egyik utódállama volt, a 880-as ribemont-i szerződéssel jött létre mint önálló királyság. Hamarosan tovább osztódott Felső- és Alsó-Burgundiai királyságokra, de ezek 933-ban újra egyesültek Arles központtal, s ekkortól Areláti Királyság néven is ismerjük. Burgundia Franciaország egyik régiójának névadója.
A királyság alapítói a burgundok. A burgundok - mint törzs vagy nép - Skandinávia szárazföldi részéről származnak, innen telepedtek Bornholm szigetére, aminek a neve ősnorvég nyelven Burgundarholmr (a burgundok szigete) volt, majd onnan továbbköltöztek a kontinentális Európába.
Burgundia nevű politikai egység több különböző formában és helyen, különböző határokkal létezett. Ezek közül kettő volt királyság, az első a VI. században, a második pedig a XI. században.
Harmadik alkalommal Merész Károly burgundi herceg tett kísérletet önálló burgund királyság létrehozására, de korai halála miatt ez nem sikerült, és ezután a hercegség is megszűnt, felosztották. Szinte az összes létező politikai formájában elég befolyásos és nagyon gazdag volt, de az utolsó, tervbe vett formája a Burgundi-házat, illetve Burgundiát az egyik legnagyobb hatású és legerősebb európai állammá tette volna. Ez a terület az akkori uralkodók között nagyon becses szerzeménynek számított, ezért a hercegségi vagyonért és földekért sok érdekházasság köttetett és öröklési háborúk sora folyt, hiszen az utolsó időben a hercegség magában foglalt holland területeket is (beleértve a későbbi modern Belgiumot is), továbbá nagy kiterjedésű földeket Lotaringiában, a Rhône folyó egész völgyét, a Rajna svájci részétől elnyúlóan a Földközi-tenger partjáig. E területek együtt nagyjából egybeestek a verduni szerződésben I. Lothárnak jutott Középső Frank Királysággal.
Egykori területe ma Franciaország, Olaszország és Svájc között oszlik meg. A későbbi időszakban a Burgundi Hercegség férfi örökös nélkül maradt, egy részét elfoglalják a franciák, a többit a Habsburg területekhez csatolták, amikor I. Mária hercegnő házasságra lépett I. Miksa német-római császárral. Az ő házasságukból született Fülöp elvette Johannát, aki örököse lett Ferdinánd és Izabella Spanyolországának, így öröklölte végül fiuk, I. Károly spanyol király (V. Károly néven német-római császár), és része lett a spanyol világbirodalomnak, melyet Károly fia, II. Fülöp kapott meg a Burgundia hercege címmel együtt.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Kingdom of Burgundy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
